Egy korábbi munkavállalótól megválni sosem örömteli feladat. De amennyiben nem figyelünk az Mt. erre vonatkozó szabályaira, a munkavállaló még később is okozhat kellemetlen perceket a munkáltató számára.

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

A munkaviszony megszűnhet automatikusan (például a határozott idő lejártával, vagy a munkavállaló halálával) vagy a felek megszüntethetik egyoldalú nyilatkozataikkal (felmondás) vagy kétoldalú megállapodással, azaz közös megegyezéssel. A felmondás lehet rendes felmondás vagy kivételesen azonnali hatályú felmondás. Utóbbira csak szigorú feltételek esetén van lehetőség, akkor, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi vagy pedig egyébként olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását.

Felmentés

A gyakorlatban sokszor merül fel kérdésként, hogy a felmondást követően meddig kell még dolgoznia a munkavállalónak? Azonnali hatályú felmondásnál a munkaviszony a felmondás napjával megszűnik. Rendes felmondás esetén azonban ilyenkor csak a felmondási idő kezdődik meg, amely alapesetben 30 nap és a munkáltatónál töltött időtartammal arányosan meghosszabbodik.

A munkáltatói felmondás esetén a munkavállalót a felmondási idő felére mentesíteni kell a munkavégzés alól. A munkáltató dönthet úgy is, hogy a felmondási időnek arra a részére, amelyre nem mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól, kiadja a munkavállalót arányosan megillető szabadságnapokat. Ezzel is csökkentve a ki nem vett szabadságnapok számát.

Teendők a munkaviszony megszűnésekor

A munkaviszony végén a munkavállaló köteles a munkakörét az előírt rendben átadni és a munkáltatóval elszámolni. Ennek feltételeit azonban a munkáltatónak kell biztosítani. A munkáltatónak kell tehát előírni, hogy a távozó munkavállaló kit tanítson be a helyére, kinek adja át a feladatait és kinek szolgáltassa vissza a birtokában lévő, a munkaviszonyához kapcsolódó dokumentumokat, eszközöket (tipikusan ilyenek például a kulcsok, céges számítógép és mobiltelefon). A munkáltatónak kell biztosítani azt is, hogy ezeknek a kötelezettségeknek a munkavállaló eleget tehessen.

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított 5. munkanapon ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét, egyéb járandóságait (így például a munkavállalót esetlegesen megillető végkielégítés összegét). Az arányosan adott évre jutó, de ki nem vett szabadságokat meg kell váltani és ki kell adni a munkavállaló számára a munkaviszony megszüntetésével összefüggő igazolásokat. Amennyiben a munkaviszony nem felmondással került megszüntetésre, úgy munkáltatónak a fenti iratokat a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapig kell teljesíteni.

Jogellenes megszüntetés

A munkaviszony megszüntetése esetén a munkavállaló a felmondás közlését követő 30 napon belül bírósághoz fordulhat, amennyiben a felmondást jogellenesnek tartja – erről a felmondásban kifejezetten tájékoztatni is kell a munkavállalót. Amennyiben a bíróság a felmondás jogellenességét megállapítja, úgy a munkáltatót a jogellenes felmondással összefüggésben okozott kár megtérítésére kötelezheti, mely akár a munkavállaló tizenkét havi távolléti díját is elérheti, illetve néhány esetben a bíróság jogosult még a megszüntetett munkaviszony helyreállítására is. Ezen súlyos következmények, illetve az elhúzódó és költséges pereskedések miatt érdemes fokozott figyelmet fordítani a munkaviszony megszüntetésének körülményeire.

Nem kell egyedül szembenéznie a munkaviszony megszüntetésének nehézségeivel! Forduljon hozzánk bizalommal, segítünk, amennyiben munkajoggal kapcsolatos tájékoztatásra, információra van szüksége.