Szerző: Ügyvédi Iroda
A Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló úgy állapodjon meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után sem vállal munkát konkurens cégnél. Tapasztalataink azt mutatják, hogy bár sok munkáltató igyekszik versenytilalmat kikötni a munkaszerződésben, különböző okokból a megállapodás nem lesz érvényes, így nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.
A versenytilalmi megállapodások megkötése során a munkáltatók általában két módszerhez folyamodnak. Egyik részük úgy dönt, hogy a törvényes minimumkövetelményeket figyelmen kívül hagyva, tudatosan érvénytelen megállapodást köt a munkavállalóval, abban bízva, hogy a témában járatlan alkalmazottak egy része sosem véleményezteti ügyvédjével a megállapodást. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezzel a módszerrel is el lehet érni bizonyos eredményeket, mert a munkavállalók vagy nem tudják, hogy nem köti őket a szerződés, vagy az esetleges jogi hercehurcától tartva a biztonságra törekednek, és nem mennek versenytárshoz.
A munkáltatók másik része számára kiemelkedő jelentőségű, hogy a versenytilalmi megállapodás maradéktalanul kifejtse hatását, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy senki ne bújhasson ki a tilalom alól. Az ő esetükben három jellegzetes probléma szokott felmerülni.
Nem megfelelő ellenérték – a Munka törvénykönyve kötelezően előírja, hogy a versenytilalmi kötelezettségek teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket köteles fizetni, amely a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. Sokan esnek abba a hibába, hogy nem elégséges versenytilalmi ellenértéket kötnek ki, így a megállapodás semmis lesz.
Nem megfelelő könyvelés – gyakori hiba azonban az is – és ezt még a legtöbb, témában jártas munkáltató sem tudja –, hogy nem megfelelően bérszámfejtik a versenytilalmi megállapodás ellenértékét. Ahogy a Kúria 7/2015. számú munkaügyi elvi határozata kimondja, a „versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek. Ezért amikor e megállapodás szerinti ellenértéket a személyi alapbér összegének figyelembevételével határozzák meg, annak elkülönülten kell megjelennie, a személyi alapbér ugyanis más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magába”.
Túlságosan széleskörű korlátozás – a Munka törvénykönyve arról is rendelkezik, hogy az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a versenytilalmi megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót a későbbi elhelyezkedésben. Sokszor tapasztaljuk, hogy a munkáltató becsületesen fizeti a versenytilalmi ellenértéket, cserébe azonban olyan széleskörű, esetenként lényegében több iparágra, egész kereskedelmi szektorra kiterjedő korlátozást követel meg, amely miatt bíróság előtt védhetetlen a kikötés.
Amennyiben munkáltatóként vagy munkavállalóként versenytilalmi megállapodást készül kötni, vagy egyébként kérdése merül fel az Ön, vagy vállalkozása által megkötött versenytilalmi megállapodással kapcsolatban, személyre szabott tájékoztatásért keresse irodánkat bizalommal!
Vegye fel a kapcsolatot irodánkkal, kérje kollégáink segítségét!
Székhely: 1117 Budapest, Váli utca 4.
Mobil: +36 20 993-5371
Telefon: +36 1 786 2003
Hétköznap 9-18 között
E-mail: office@madarassy-legal.com
Kövessen minket a Facebookon is!