2020. november 12.
Szerző: Ügyvédi Iroda

A 2020 szeptemberétől a felnőttképzésről szóló törvény módosítása hatályba lépett, amely több ponton is változást hozott a felnőttképzési tevékenységgel foglalkozók életében. A jelen cikkünk kis útbaigazításul szolgál az új szabályozás útvesztőjében.

2020. szeptember 1-től hatályba lépett a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása (a továbbiakban: Fktv.). A következőkben a törvény két sarkalatos pontjának értelmezéséhez szeretnénk segítséget nyújtani, amely a törvény tárgyi hatályát, valamint a bejelentési és engedélyezési kötelezettséget érinti.

1) Mely tevékenységek minősülnek felnőttképzési tevékenységnek?

A megújult szabályozás egyik meghatározó jelentőségű változása, hogy az Fktv. hatálya valamennyi felnőttképzőre kiterjed, aki felnőttképzési tevékenységet folytat. Ez a korábbiaknál jóval szélesebb kört ölel fel, mivel vonatkozik azon cégekre is, akik alapvetően nem felnőttképzési tevékenységgel foglalkoznak, azonban mégis tartanak belső képzéseket saját maguk számára.

Az Fktv 1. § (1) bekezdése határozza meg, hogy mely tevékenység minősül felnőttképzési tevékenységnek, ennél fogva felnőttképzési tevékenységnek tekintendő:

a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által
aa) a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett – szakképzés,
ab) szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló – a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény alapfeladatába és az aa) alpontba nem tartozó – oktatás és képzés [az aa) és ab) alpont a továbbiakban együtt: felnőttképzési tevékenység], valamint
b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás.

A felnőttképzési tevékenység fogalmának a fenti rendelkezés értelmében 3 kulcseleme van, amelyek együttes teljesülése esetén áll fenn a bejelentési, illetve – további feltételek teljesülése esetén – az engedélyeztetési kötelezettség.

  1. szervezettség,
  2. célirányosság,
  3. kompetenciaalakítás vagy –fejlesztés.

A képzés szervezettségén a jogszabály, egy meghirdetett tartós, rendszeres, tematikus képzés ért, amely egy, a képző által előre meghatározott tematika szerint épül fel. A célirányosság valóban fedi a fogalom hétköznapi életben is használt jelentését, amely szerint a képzés a képző által meghatározott eredmény elérése irányul. A kompetenciaalakítás mint végső feltétel az új készségek kialakítását, vagy különböző képességek fejlesztését jelenti, így a képzés elteltével elvárt, hogy a résztvevő egy adott témában a jövőben saját döntéseket tudjon hozni, vagy önálló eredményt tudjon elérni.

A fent meghatározott feltételek megvalósulását minden tevékenység esetében külön-külön érdemes megvizsgálni, továbbá az Innovációs-és Technológia Minisztérium tájékoztatóinak követését is ajánljuk, mivel a törvény értelmezésével kapcsolatban folyamatosan jelennek meg újabb és újabb útmutatások.

2) Bejelentés vagy engedélyköteles tevékenység az általam végzett felnőttképzési tevékenység?

Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályai szerint bejelentés vagy engedély alapján végezhető. Első lépésként meg kell vizsgálni, hogy a tartani kívánt képzés szakmai képzésnek, rész-szakmára felkészítő szakmai oktatásnak minősül-e, illetve költségvetési vagy európai forrásból valósult-e meg. Bármelyik feltétel teljesülése esetén a felnőttképző által végzett tevékenység engedélyköteles. Minden más esetben csak bejelentési kötelezettsége áll fenn a felnőttképzőnek, így elmondható, hogy a főszabálynak a bejelentés tekinthető.

Amennyiben kérdése merül fel, hogy az Ön által végzett tevékenység felnőttképzésnek minősül-e, vagy alkalmazásának gyakorlati aspektusaival kapcsolatban segítségére lehetünk, forduljon bizalommal szakértő csapatunkhoz.