Szerző: Ügyvédi Iroda
Ha kinéztük a megvásárolni kívánt ingatlant, előbb utóbb szükséges az ingatlan tulajdoni lapját is megismernünk annak érdekében, hogy ne érhessenek bennünket meglepetések a későbbiekben. Alábbi cikkünkben a leggyakoribb ingatlanon fennálló terheket és azok jelentőségét vettük sorra.
Jelzálogjog és önálló jelzálogjog
A jelzálogjog tulajdonképpen a hitelező (zálogjogosult) biztosítéka a zálogba adott ingatlanon arra, hogy az adós szerződésszerűen teljesít, így a követelése kielégítésre kerül. Ellenkező esetben a jelzálogjogosult végrehajthatja a jogát, azaz elárvereztetheti az ingatlant (zálogtárgyat) és közvetlenül abból nyerhet kielégítést. Az új Ptk. módosítása révén újjáéledt az önálló zálogjog is, melynek lényege, hogy az alapjául szolgáló követeléstől függetlenül átruházható. Ez egyelőre csak más pénzügyi intézmény részére történhet, mely a gyakorlatban olyan szerződésátruházás, mely révén a zálogjogosult személyében változás áll be, de a szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek változatlanok maradnak.
Végrehajtási jog és árverés
Ha egy követelést hatósági úton érvényesít a követelés jogosultja, az ingatlanra (vagy egyéb vagyontárgyra) végrehajtási jog kerül felvezetésre. Ingatlan esetén más jogot vagy tényt csak akkor lehet a vagyontárgyra vezetni, ha az a végrehajtás célját nem hiúsítja meg (pl. jelzálogjog utólagos bejegyzése). A végrehajtási jog megjelenése az ingatlan tulajdoni lapján azt jelenti, hogy a végrehajtó az ingatlant lefoglalta (beterhelte). A lefoglalást követheti az ingatlan árverésen történő értékesítése, az árverés kitűzésének tényét is a tulajdoni lapra fel szükséges vezetni.
Elidegenítési és terhelési tilalom
A tulajdonosi jogosítványok közül a rendelkezési jog korlátját jelenti, ha a tulajdonjog tárgyát, esetünkben az ingatlant, elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Lényegében az átruházást és mindenféle teher bejegyzését tiltja ez a tilalom. Természetesen a tilalom (azaz a teher) jogosultja hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos jogok vagy kötelezettségek az ingatlanra bejegyzésre kerüljenek az elidegenítési és terhelési tilalom ellenére, viszont minden esetben a tilalom jogosultját nyilatkoztatni kell e tekintetben.
Haszonélvezeti jog
Az elidegenítési és terhelési tilalommal azonos hatályú jog (lásd bővebben: haszonélvezeti jog cikk), mely szintén a tulajdonjog korlátját képezi. A haszonélvező tulajdonképpen az ingatlan (vagy más vagyontárgy) használatára, hasznainak szedésére (bérletére, bérbe adására) jogosult a tulajdonost megelőzően. A tulajdonos e körben lévő tulajdonosi jogosítványait csak akkor gyakorolhatja, ha ezekkel a haszonélvező nem él. Mindazonáltal a tulajdonos az ingatlant továbbértékesítheti, viszont az új tulajdonost ugyanúgy kötik a haszonélvezővel szemben fennálló korlátok. Emiatt ez is a tulajdonjogot korlátozó teherként számon tartott jog.
Vezetékjog
A vezetékjog tulajdonképpen egyfajta szolgalmi jog, mellyel gyakran találkozhatunk ingatlan vásárláskor. A vezetékjog használati jogot teremt egy kívülálló személy (tipikusan villamoshálózat üzemeltetője) javára a szóban forgó telken. Nem jelent komoly terhet, a szolgalom az ingatlan használatát nem akadályozhatja, de a tulajdonos köteles tűrni, hogy a vezetékjog jogosultja az ingatlanát a meghatározott célra használja. A vezetékjog nem szerződéssel, hanem hatósági engedéllyel kerül az ingatlanra bejegyzésre.
Ha jelen cikkükben felsorolt terhekkel kapcsolatban, vagy bármi más, ingatlant és ezáltal az adásvételi szerződés megkötését érintő teherrel kapcsolatban kérdése merült fel, forduljon szakértő csapatunkhoz bizalommal.
Vegye fel a kapcsolatot irodánkkal, kérje kollégáink segítségét!
Székhely: 1117 Budapest, Váli utca 4.
Mobil: +36 20 993-5371
Telefon: +36 1 786 2003
Hétköznap 9-18 között
E-mail: office@madarassy-legal.com
Kövessen minket a Facebookon is!