Szerző: Ügyvédi Iroda
Egyeztetne versenytársaival? Nem árt vigyázni! Jelen cikkünkben versenykorlátozó megállapodásokban rejlő veszélyekre hívjuk fel a figyelmet.
Tilalmazott megállapodások
A versenyjog célja a piaci verseny fenntartása, melybe egyértelműen nem fér bele, ha a versenytársak bizonyos kérdésekben megegyeznek, nehezebb helyzetbe hozva ezzel a piac többi szereplőjét, valamint végső soron a fogyasztókat is. Ennek megfelelően a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt. vagy Versenytörvény) általános jelleggel tiltja az olyan megállapodások létrejöttét, amelyek célja vagy hatása a verseny korlátozása, torzítása, vagy ilyen hatása lehet. Főszabály szerint mindig ilyennek minősül például, ha versenytársak egyeztetnek az árakról (például megállapodnak a konkrét árakban, árszámítási képletben vagy akár különböző árkülönbségekről döntenek), felosztják a piacot (akár térbeli, akár időbeli felosztás esetén) vagy a beszerzési forrásaikat, illetve egyes üzletfeleiket indokolatlanul hátrányosan megkülönböztetik. Ugyanakkor nem minden, a versenytársak között kötött megállapodás minősül tilalmazottnak, tehát például ha az egyeztetés célja egy új jogszabály értelmezése (de nem az ehhez kapcsolódóan a jövőben követendő magatartás megosztása!), akkor ez megengedett.
Megállapodás fogalma a versenyjogban
A versenykorlátozó megállapodások körében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem csak az olyan egyértelmű esetek minősülnek megállapodásnak, amikor a versenytársak írásba foglalt „Megállapodás” elnevezésű dokumentumot írnak alá, hanem ettől egészen távol eső esetek is. Így például megállapodásnak minősül a szóbeli megegyezés, valamint az is, ha kifejezett megállapodás nélkül a felek kezet ráznak egymással valamire. Sőt, ebben a körben érvényesül a „hallgatás beleegyezés” elve is, tehát ha olyan megbeszélésen veszünk részt, ahol bármelyik fél jogellenes gyakorlat folytatására tesz javaslatot, és nem fejezzük ki egyértelműen, hogy az adott gyakorlattal nem értünk egyet, a megállapodáshoz nem kívánunk csatlakozni, akkor a Gazdasági Versenyhivatal egy esetleges vizsgálata során minket is a megállapodásban részes félnek fog tekinteni, azaz a megállapodás versenykorlátozó célja vagy hatása esetén bírságra számíthatunk. Ha ugyan kifejezzük egyet nem értésünket, a későbbiekben azonban mégis a találkozón elhangzottakhoz igazítjuk a magatartásunkat, ebben az esetben bár megállapodás nem jön létre, azonban mint versenykorlátozó összehangolt magatartást a Versenytörvény szintén tiltja az ilyen cselekményeket.
Mentesülési lehetőségek
A Versenytörvény alapján több lehetőség is van arra, hogy mentesüljünk az ilyen versenykorlátozó megállapodások tilalma alól. Így mentesülhetünk például, ha a megállapodás egymástól nem független vállalkozások között jön létre, tipikusan ilyen az anyavállalat és leányvállalat közötti megállapodás. Mivel a szabályozás célja annak elkerülése, hogy a verseny torzításának eredményeként a többi szereplő kedvezőtlenebb helyzetbe kerüljön, mentesülhetünk akkor is, ha a megállapodás által elért előnyök meghaladják a verseny csökkentéséből eredő hatásokat. Így például ha a megállapodás célja az árak csökkentése a fogyasztók érdekében, ez jó indok lehet arra, hogy a megállapodás a körülményektől függően mentesülhessen a tilalmazott megállapodások köréből annak ellenére, hogy torzítja a versenyt.
A megállapodások versenykorlátozó jellege esetről esetre történő mérlegelést igényel. A jogszabályok keretjellege, valamint a joggyakorlat töredezettsége még inkább megnehezíti az egyedi ügyek megítélését, ajánlott ezért versenyjogi kérdések esetén jogi segítséget igénybe venni. Amennyiben versenyjogi kérdéssel kapcsolatban segíthetünk, Irodánk versenyjogban jártas kollégái készséggel áll szíves rendelkezésére!