2019. augusztus 26.
Szerző: Ügyvédi Iroda

A hagyatéki tárgyaláson gyakori eset, hogy az örökhagyó után maradt irat valamilyen formai hiányosság okán nem használható fel. Ilyenkor ugyan előfordulhat, hogy az örökösök nem is vitatják a hagyaték örökhagyó által tett elosztását, mégsem juthat érvényre az örökhagyó végakarata. A hibás végrendelet miatt pedig a közjegyzőnek a törvényes öröklés szabályai alapján kell eljárnia. Ha elolvassa cikkünket, Ön elkerülheti ezt az esetet!

Végrendeletet – ugyan a törvény a szóbeli módot is bizonyos esetekben megengedi – főként írásban érdemes tenni, és annak ellenére, hogy a törvény a saját kezűleg írt és aláírt (holográf) végrendelet esetén nem igényli a tanúk jelenlétét, hasznos, és a későbbi bizonyítást is megkönnyíti, ha a végakarat kifejezésekor ún. végrendeleti tanúk is jelen vannak, akik aláírásukkal igazolják, hogy az örökhagyó előttük írta alá az iratot, vagy a korábban aláírt iraton lévő aláírást előttük sajátjaként ismerte el.

A végrendeleti tanúk tehát nem az okirat tartalmát tanúsítják, azt ismerniük sem kell, hanem annak tényét igazolják, hogy az okirat valóban az örökhagyótól származik, mely által meggyorsítható annak bizonyítása, hogy a holográf végrendeletet vajon tényleg az örökhagyó írta-e.

Lényeges alaki kellék továbbá, hogy a végrendelet minden oldalát számozással lássuk el, és a tanúk minden oldalra felkerüljenek. Sokszor ilyen apró hiányosságokon múlhat jelentős hagyatéknak a végrendeletben kifejezett akarattól eltérő elosztása.

Az okirat tartalmát tekintve fontos, hogy mind a hagyaték tárgyai, mind pedig az örökösök a megfelelő beazonosíthatósággal szerepeljenek, úgyszintén az örökhagyó azon szándéka, hogy mely vagyontárgy kihez és milyen arányban kerüljön.

Nem mellékes továbbá, hogy a kellő formai követelményekkel megírt, borítékba zárt és „halálom esetén felbontandó” jelzéssel ellátott végakaratok végül kihez kerülnek, elegendő-e az örökösnek adni belőle vagy tartson az örökhagyó is magánál egy példányt? Mi történik akkor, ha valakinek az áll érdekében, hogy az örökhagyó akaratát meghiúsítva a végrendeletet elrejtse vagy eltitkolja? Szükséges-e közjegyzőnél vagy a Magyar  Ügyvédi Kamara által létrehozott országos végrendeleti nyilvántartásban elhelyezni az okiratot, annak érdekében, hogy biztosan érvényre jusson az örökhagyó akarata?

Mindezen kérdéseket átgondolva és a kellő körültekintéssel eljárva elkerülhető, hogy olyan okiratot hagyjunk magunk után, mely később bármely okból nem alkalmas a célzott joghatás (azaz az örökség végintézkedő akarata szerinti elosztása) kiváltására, vagy más okból nem jut érvényre.

Szakértő csapatunk készséggel áll a rendelkezésére, amennyiben további kérdései merültek fel, vagy ha ügyvédi segítséget szeretne ahhoz kérni, hogy végakarata megfelelő formában kerüljön megtételre és biztos helyen őrzésre.