2015. július 27.
Szerző: Ügyvédi Iroda

Végkielégítés – mikor jár a munkavállalónak? 

Önt esetleg kirúgták és nem tudja, hogy jár-e végkielégítés? Vagy a cég, amelynél dolgozott, felszámolás alá került és nem akarják kifizetni az Önnek járó végkielégítést? Nem tudja, hogy közös megegyezés vagy munkavállalói azonnali hatályú felmondása esetén jár-e Önnek bármilyen pénz, hogy mit tehet, illetve mi járhat Önnek? Akkor olvassa el a cikkünket.

 

Ügyvédi munkánk során sűrűn tapasztaljuk, hogy a munkaviszony munkáltató általi felmondása szabályosan lezajlik, azonban az elszámolásnál már gondok akadnak, sokszor nem kapják meg munkavállalók az őket megillető pénzt, és később csak bíróságon érvényesíthetik jogos igényeiket.

Jelen cikkünkben bemutatjuk, milyen körülmények fennállása esetén jár a munkavállalónak a végkielégítés.

 

A végkielégítés célja, az arra való jogosultság

 

Legfőbb célja, hogy anyagi biztonságot nyújtson a munkáját elveszítő munkavállalónak. Ezen kívül van egyfajta kompenzációs, illetve elismerő jellege is a munkáltatónál eltöltött évekért. A Munka Törvénykönyve (MT) szerint végkielégítés elsődlegesen akkor jár a munkavállalónak, ha a munkáltató szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, ha a munkavállaló jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése alapján szűnne meg vagy a munkáltató vagy annak gazdasági egysége kikerül az MT hatálya alól és ezáltal megszűnik a munkavállaló munkaviszonya.

A végkielégítési jogosultság feltételei

 

További fontos feltétele a jogosultságnak, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában az MT-ben meghatározott tartamban fennálljon. Az MT alapján ez a minimális idő 3 év, és fontos, hogy ennek a 3 évnek már a felmondás közlésének napján fenn kell állnia. Ha valaki tehát a munkáltató általi felmondás után a felmondási idővel együtt éri el a három évet, az nem jogosult végkielégítésre.

Sok munkáltató, illetve munkavállaló azzal sincs tisztában, hogy mely időtartamot nem lehet figyelembe venni a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál. Főszabály szerint nem lehet figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amikor a munkavállalót munkabér nem illette meg (ha például valaki 30 napot meghaladóan fizetés nélküli szabadságon volt azt nem lehet beleszámítani a végkielégítésre jogosító időtartamba). Ez alól kivétel a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama. Ezek tehát beleszámítanak a végkielégítésre jogosító időtartamba.

Jár-e végkielégítés közös megegyezésnél vagy ha a munkavállaló mond fel?

 

Amennyiben a felek közös akarattal szüntetik meg a munkaviszonyt és a megszüntetést közös megállapodásba foglalják, a jogszabály alapján nem jogosult automatikusan végkielégítésre még abban az esetben sem, ha egyébként az arra jogosító munkaviszonyban töltött ideje megvan a munkavállalónak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felek ne állapodhatnának meg annak a munkavállaló részére való juttatásáról. Ha a munkavállaló munkaviszonyát jogszerűen azonnali hatállyal szünteti meg, akkor is alkalmazni kell ezen szabályokat.

 

Kinek nem jár végkielégítés?

 

Nem jár a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül vagy, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, illetve nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Ha Önnek is felmondott a munkáltatója, és úgy gondolja végkielégítésre lenne jogosult, de a munkáltatója ezt vitatja, akkor forduljon hozzánk bizalommal, segítünk megoldani a problémáját, vagy jogi tanácsot adni.

Általános tájékoztatónkat itt tudja letölteni.

Ha Önt most érdekli a munkajoggal kapcsolatos összes anyagunk, akkor látogassa meg munkajoggal kapcsolatos oldalunkat!

 

Vegye fel a kapcsolatot irodánkkal, kérje kollégáink segítségét!

Székhely: 1117 Budapest, Váli utca 4.
Mobil: +36 20 993-5371
Telefon: +36 1 786 2003
Hétköznap 9-18 között
E-mail: office@madarassy-legal.com
Kövessen minket a Facebookon is!