Szerző: Ügyvédi Iroda
Járt már úgy, hogy az Ön adósa nem fizette meg határidőben tartozását és mire hosszú pereskedést követően végrehajtás alá vonhatta volna annak vagyonát, addigra – fedezetelvonó szerződések megkötésével – már semmi sem volt a tulajdonában? Az alábbiakban felhívjuk figyelmét, hogyan kerülheti el ezt a szerencsétlen helyzet és azt mit tehet, ha az már bekövetkezett!
Ügyvédi munkánk során nem egyszer találkoztunk már azzal a problémával, hogy a természetes személynek kölcsönt nyújtó hitelező bízott abban, hogy az adós – nemfizetése esetére annak – tulajdonában álló ingatlana biztosítékul szolgál a kölcsönösszeg visszafizetése esetére. Majd a követelés fedezetéül szolgáló ingatlan (és minden egyéb vagyon) eltűnik addigra, mire a kölcsönadó visszakövetelné a pénzét.
Az ilyen, a nem fizető adós vagyonát eltüntető szerződéseket hívja a jog a fedezetelvonó szerződéseknek és, mint a gazdasági élet és a hitelezés biztonságát veszélyeztető cselekményeket – polgári jogra ugyan nem jellemző módon – de a Ptk. is szankciókkal sújtja.
A fedezetelvonó szerződés ismérvei
Első ránézésre talán úgy tűnhet, hogy minden olyan szerződés, amely az adós vagyonát csökkenti fedezetelvonó szerződésnek minősül, azonban fontos arra figyelemmel lenni, hogy ez a minősítés csak abban az esetben használható, ha az ügylet veszélyezteti a követelés kielégítésének alapját. Egy példával élve: Amennyiben az adós a tulajdonában álló két darab nagy értékű ingatlanból az egyiket elidegeníti, nem vonja el a vele szemben fennálló követelés fedezetét, amennyiben a másik, a tulajdonában maradó ingatlan értéke bőven meghaladja a vele szemben fennálló követelés értékét. Azonban, ha a tulajdonában maradó ingatlan értéke nem haladná meg tartozásának összegét, vagy mindkét ingatlanát elidegenítené, máris fedezetelvonásról beszélhetnénk.
Az ilyen szerződések, két bekezdéssel korábban említett szankciója, a hitelezővel szembeni hatálytalanság. A hatálytalanság megállapíthatóságának további feltétele, hogy a szerző félnek rosszhiszeműnek kell lennie (tehát tudnia kellett arról, hogy igény kielégítésének alapjául szolgálhat az általa megszerzett ingatlan), vagy a szerző fél ingyenesen szerzete meg az adós tulajdonát.
Sokan gondolják azt, hogy már akkor megvalósul a fedezetelvonó szerződés, ha adós – mielőtt a követelés behajtható lenne rajta – eladja a tulajdonában álló egyetlen ingatlanát (pl. garázst) egy harmadik személynek, aki nem is tudott arról, hogy eladónak végrehajtható tartozása van, és adósnak más vagyontárgya nincs. Ez téves feltevés, hiszen a fedezetelvonó szerződéshez nem elég az, ha a szerződés teljesen elvonta volna a jogosult követelésének alapját, szükség van arra is, hogy az ingatlant megszerző fél rosszhiszemű legyen, ami főképp abban nyilvánulhat meg, hogy a szerződés megkötésének időpontjában tudott arról, hogy adósnak tartozása van jogosult felé. Az ingyenes szerződések esetében pedig, mint például az ajándékozás nincs is szükség a rosszhiszeműség vizsgálatára, az a jogszabály erejénél fogva fedezetelvonó szerződésnek minősül, ha az első feltétel nem is áll fenn.
Továbbá a kölcsönt nyújtók érdekei védelmében a bíróság előtti vitában – jogszabály betűje alapján – a rosszhiszeműséget, vagy ingyenességet vélelmezni kell, ha adós közeli hozzátartozóval, vagy olyan jogi személlyel köti meg a szerződést tekintet nélkül arra, hogy az ingyenes vagy visszterhes volt-e.
Hogyan lehet elkerülni, megtámadni a fedezetelvonó ügyleteket
A fedezet elvonását legkönnyebben és legolcsóbban úgy tudjuk elkerülni, ha a kölcsön nyújtásával egyidejűleg minél több biztosítékot építünk be a szerződésbe. Ilyen biztosíték lehet például egy ingatlant terhelő jelzálogjog alapítása. Az ilyen jelzálogról fontos tudni, hogy – a tulajdonos váltáshoz hasonlóan – ügyvéd által ellenjegyzett szerződés alapján a földhivatal jegyzi fel az ingatlan tulajdoni lapjára.
Amennyiben az adós nem fizeti meg tartozását és tudomásunk lehet arról, hogy nehéz anyagi körülményei miatt nem is tud majd fizetni, hasznos lehet minél korábban jogi segítséget kérni és fizetési felszólítás, majd az összeg értékétől függően fizetési meghagyásos eljárást vagy peres eljárást indítani, hogy minél hamarabb egy végrehajtható, jogerős ítélet vagy jogerős fizetési meghagyás legyen a kezünkben, ami alapján megindulhat a végrehajtási eljárás. Amennyiben mindent időben, gyorsan megteszünk, talán el tudjuk kerülni azt, hogy adós a követelés fedezetének elvonása céljából fedezetelvonó ingatlan-adásvételi szerződést kössön. Ha ezt nem is tudjuk elkerülni, akkor nagyon figyeljünk arra, hogy a végrehajtó időben kérje a földhivataltól a végrehajtási jog bejegyzését, hogy ha esetleg el is akarná adni adós az ingatlanát, azt csak a végrehajtási joggal terhelten tehesse meg, illetve az visszariasztó tényező legyen a jóhiszemű vevők számára. A végrehajtási jog időben való bejegyzése biztosít minket arról is, hogy a következő tulajdonos is köteles legyen tűrni az ingatlan tekintetében követelésünk kielégítését.
Ha nem tudtuk elkerülni a bajt, akkor a fedezetelvonó szerződés miatt pert indíthatunk az adós ellen. Ebben az esetben mindenképpen javasoljuk, hogy forduljon hozzánk bizalommal, mert a per megindításával kapcsolatban sok olyan nehézség lehet, amihez jobb jogi szakember segítségét igénybe venni.
Ha fedezetelvonással kapcsolatos tanácsra vagy segítségre lenne szüksége, akkor forduljon bizalommal, munkatársainkhoz, segítünk tisztábban látni!
Ha Önt most érdekli az ingatlanokkal kapcsolatos összes anyagunk, akkor látogassa meg ingatlanjoggal kapcsolatos oldalunkat!
Vegye fel a kapcsolatot irodánkkal, kérje kollégáink segítségét!
Székhely: 1117 Budapest, Váli utca 4.
Mobil: +36 20 993-5371
Telefon: +36 1 786 2003
Hétköznap 9-18 között
E-mail: office@madarassy-legal.com
Kövessen minket a Facebookon is!