Szerző: Ügyvédi Iroda
Az adatvédelem és adatkezelés területén végbement jogszabályi változások következtében mind a magánéletünkben, mind a munkahelyünkön egyre nagyobb hangsúlyt kap személyes adataink védelme. Jelen összefoglalónkban az Országgyűlés által tavasszal elfogadott „GDPR salátatörvény” által a munkajogi szabályozás területén hozott jelentősebb újításokat vizsgáljuk meg, a Munka Törvénykönyvét érintő változások áttekintése által.
1. A munkavállaló személyiségi jogainak korlátozása
A munkavállaló személyiségi joga már a jelenleg hatályos szabályozás alapján is kizárólag akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A módosító rendelkezések alapján ugyanakkor már nem csupán a személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról köteles a munkáltató a munkavállalót előzetesen – és mostantól minden esetben írásban – tájékoztatni, hanem a tájékoztatásnak ki kell terjednie a szükségességet és arányosságot alátámasztó feltételekre is.
Vagyis tulajdonképpen valamennyi adatkezelésre – jogalaptól és összetettségtől függetlenül – érdekmérlegelési tesztet kell készíteni, amely keretében össze kell gyűjteni mindazon körülményeket, amelyek igazolják az adatkezelés elkerülhetetlenségét és azt, hogy az adatkezelés nem indokolatlan beavatkozás a munkavállaló magánszférájába.
2. A munkavállaló személyes okmányainak és okiratainak tárolása
A munkavállalótól továbbra is csupán a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges nyilatkozat megtétele vagy személyes adat közlése kérhető, kiemeljük azonban, hogy a törvénymódosítás alapján a munkavállaló okiratairól másolat nem készíthető, a munkáltató kizárólag az okirat bemutatását követelheti, azok tárolása, másolat készítése nem lehet szükséges.
3. A munkahelyi számítógép magánjellegű használata
Lényeges változást jelent, hogy a törvény a továbbiakban főszabályként tiltja a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszköz (vagyis a számítógép, laptop, mobil, stb.) magáncélú használatát. Az eddigi szabályozás szerint erről a munkáltatónak külön szabályzatban vagy a munkavállalóval kötött megállapodásban kellett rendelkeznie. Egy esetleges ellenőrzés során azonban a munkáltató csak a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokat nézheti meg, így a magánélet védelme biztosított marad.
4. A munkavállaló biometrikus adatainak kezelése
A biometrikus azonosítók (pl. az ujjlenyomat-olvasó, arcfelismerő, retina azonosító) alkalmazásával kapcsolatos újdonság, hogy a munkavállaló biometrikus adata az érintett azonosítása céljából abban az esetben kezelhető, ha ez valamely dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához szükséges, amely a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy törvényben védett jelentős érdek súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna. Ilyen jelentős védett érdek lehet a törvény szerint különösen a minősített adatok védelme, a lőfegyver, lőszer őrzése, a vegyi és nukleáris anyagok őrzése, továbbá az 50 millió forint feletti vagyoni érték védelme. A biometrikus azonosítás így indokolt lehet például gyógyszeripari intézményekben vagy bankokban, azonban kizárólag kényelem céljából a biometrikus azonosítás alkalmazása nem jogszerű.
Amennyiben az adatvédelmi előírások tárgyában jogi tanácsadásra lenne szüksége, esetleg kérdése merült fel a munkahelyi adatkezeléssel kapcsolatban, forduljon bizalommal szakértői csapatunkhoz!
Vegye fel a kapcsolatot irodánkkal, kérje kollégáink segítségét!
Székhely: 1117 Budapest, Váli utca 4.
Mobil: +36 20 993-5371
Telefon: +36 1 786 2003
Hétköznap 9-18 között
E-mail: office@madarassy-legal.com
Kövessen minket a Facebookon is!