Szerző: Ügyvédi Iroda
Jelen cikkünkben kifejtjük, hogy milyen jogai vannak a Munkáltatónak, illetve a Munkavállalóknak a munkajogi versenytilalmi szabályzás keretében. Ezt a megállapodást a Mt. (Munka törvénykönyve) módosításával, 2020. Január 1. napjától kezdődően írásba kell foglalni.
Első lépés a tilalom konkretizálása. A versenytilalmi megállapodásnak pontosan meg kell határoznia, hogy mely tevékenységi kör, szakterület, illetve földrajzi terület vonatkozásában érvényesül a foglalkoztatási tilalom.
A megállapodás nem akadályozhatja meg, vagy lehetetlenítheti el a munkavállaló jövedelemszerzését. Amennyiben a tilalom keretei nem egyértelműek, a bíróság a felek szerződéskötéskori, és nem a jogvita idején fennálló akaratát vizsgálja.
Következő lépésben a munkajogi versenytilalmi szabályzás ellenértéket kell meghatározni. Ez kizárólag pénzbeli juttatás lehet és nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. Összegének meghatározásánál a különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót (elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel) újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.
Az ellenértéket a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt a munkabérrel együtt, havonta fizetheti, vagy a munkaviszony megszűnésekor egy összegben. (Az alapbér nem tekinthető úgy, mintha magában foglalná a versenytilalmi megállapodás ellenértékét is.)
A munkavállalónak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. Mt. alapján a munkajogi versenytilalmi szabályzásnak, a munkaviszony fennállása során a munkáltató jogos gazdasági érdekeit óvnia kell, a munkavállaló ugyanis az Mt. 8.§-a alapján a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ebbe az is bele tartozik, hogy a munkavállaló munkaidőn kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, illetve nem gyakorolhatja véleménynyilvánítási jogát oly módon, amellyel veszélyezteti vagy sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, valamint jó hírnevét.
Így tehát munkavállaló számára a munkáltató jogos gazdasági érdekének a védelme a munkaviszony fennállása alatt alapkövetelménynek tekinthető, melyhez díjfizetési kötelezettség sem kapcsolódik, a munkaviszony megszűnésével viszont a munkavállaló a kötelezettség alól mentesül.
Amennyiben a munkáltató szeretné továbbra is fenntartani a tilalmat, erre lehetősége van a versenytilalmi megállapodás megkötésével. A felek megállapodása alapján a munkavállaló (maximum a munkaviszony megszűnését követő két évig) nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit, valamint jó hírnevét sértené vagy veszélyeztetné.
Amennyiben a felek az összeget nem határozzák meg, nem jött létre közöttük érvényes szerződés. Ha meghatározták, de a törvényi minimum alatti összeget jelöltek meg, abban az esetben a törvényi minimum lép életbe a felek megállapodása helyébe. Ha a felek meghatároztak egy összeget, és ezt utóbb a munkavállaló vitatja, a bíróság az ellenérték megfelelőségét vizsgálja.
A munkavállaló a versenytilalmi megállapodástól elállhat, amennyiben munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással szünteti meg, valamint a munkáltató gazdasági érdekeit a munkaviszony megszűnését követően csak érvényes megállapodás és díjazás ellenében köteles figyelembe venni.
Bármilyen további kérdéssel a témában keressék fel ügyvédi irodánkat bizalommal, kollégáink a segítségükre lesznek!
Személyes megbeszélés csak előzetes bejelentkezéssel!
Székhely: H-1117 Budapest, Váli u. 4., 4. em. 2.
Mobil: +36 20 993-5371
Telefon: +36 1 786 2003 hétköznap 9-18 között
Fax: +36 1 786 2003
E-mail: office@madarassy-legal.com
Kövessen minket a Facebookon is!