A jogszerű munkáltatói felmondás feltételei 2019-ben
Mi a munkabaleset?
Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri, így az ilyen balesetek is munkahelyi balesetnek minősülnek.
Gyakorlati példák a munkabalesetre
Munkabalesetnek minősül, és így megalapozza a munkáltató kártérítési felelősségét az is, ha a munkavállaló a munkakörén kívüli, de a munkáltató érdekében végzett tevékenysége során szenved balesetet. Erre az esetre jó példa az, ha egy teherautó sofőrje a munkáltató tulajdonában lévő vagy általa bérelt, a munkavégzés eszközéül szolgáló teherautót szervizbe viszi, és a sofőrt ott éri a baleset. Bár a sofőr munkakörébe nem tartozik a szervizeltetés, mivel azonban a szervizeltetést a munkáltató érdekében végzi, így a szervizeltetés során bekövetkező baleset esetén is fennáll a munkáltató kártérítési felelőssége
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. A munkáltató tulajdonában vagy használatában lévő közlekedési eszközön szállított munkavállalók járművön bekövetkezett balesetéért a munkáltató felelősséggel tartozik.
A munkáltató akkor is felelős, ha a dolgozó a munkaviszonyból eredő munkaköri kötelezettségét a munkáltató telephelyén kívül végzi. A munkáltatónál vagy az általa szervezett kulturális, sport- vagy egyéb rendezvényen bekövetkezett kárért a munkáltató csak akkor felel, ha az a kárt szenvedő munkavállaló munkaviszonyával összefüggött, vagyis ha a dolgozó a munkáltató utasítására vagy munkaköréből eredően vett részt a rendezvényen.
Nem felel azonban a munkáltató, ha a baleset a munkahelyen a munkavállaló engedély nélküli „magánmunkája” (más szóval maszekolása) során következett be. Ezt állapította meg a bíróság, amikor a dolgozó egyik munkatársát megkérte, hogy a tulajdonában lévő hengert munkálja meg, és a kérésének eleget tevő munkavállaló e munka közben szenvedett balesetet. Hasonlóképpen nem állapítható meg a munkáltató kártérítési felelőssége a szabadságon lévő orvos működési területén kívül, szívességből végzett orvosi tevékenységéért.
Ugyancsak munkahelyi balesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a munkakörébe tartozó utazás – de nem a lakóhelyéről a munkahelyére, és visszafelé történő utazás – közben ér. Példaként említhető a különböző kereskedelmi ügynökök, területi képviselők munkavégzése, akik a munkájuk során, munkakörük részeként sokat vannak úton.
Ugyan nem minősül munkahelyi balesetnek, de mindenképpen érdemes tudni, hogy amennyiben a munkavállaló ún. képernyős munkakörben dolgozik – azaz a napi munkavégzésből legalább napi 4 órát képernyő előtt tölt – akkor a munkáltató köteles a munkavállalót a minimálisan szükséges, de megfelelő szemüveggel vagy kontaktlencsével ellátva.
Mit tegyen munkabaleset esetén?
A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.
A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és jegyzőkönyvet kell felvennie. A munkabaleseti jegyzőkönyv az alapadatokon túl tartalmazza a baleset lényeges körülményeinek leírását, valamint a tanúk megjelölését és aláírását. A jegyzőkönyv mintája letölthető többek között a Nemzeti Munkaügyi Hivatal weboldaláról, de természetesen ehhez irodánk is készséggel nyújt segítséget.
A súlyos munkabalesetet – amely pl. halált vagy életveszélyes sérülést okoz – a munkáltatónak haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkavédelmi felügyelősége felé, amely a bejelentést azonnal továbbítja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságának.
Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.
A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekintő-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. Jogorvoslattal a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz lehet fordulni.
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.
Ha Önt most érdekli a munkajoggal kapcsolatos összes anyagunk, akkor látogassa meg munkajoggal kapcsolatos oldalunkat!
Ugyanebben a kategóriában:
