2020. április 07.
Szerző: Ügyvédi Iroda

A járványhelyzet okozta drasztikus bevételkiesés miatt számos munkáltató a bérköltségek csökkentésével igyekszik elkerülni működésének pénzügyi ellehetetlenülését. E körben a munkáltatók gyakran nyúlnak a fizetés nélküli szabadság eszközéhez, anélkül, hogy kiadásának pontos feltételeivel, illetve előnyeivel és hátrányaival, akár ők, akár a munkavállalók tisztában lennének.

 

Csak ha a munkavállaló is partner benne

 

Bevett, de jogszerűtlen gyakorlatnak számít, hogy a munkáltatók egyoldalúan fizetés nélküli szabadságra küldik a munkavállalóikat. A Munka Törvénykönyve szerint azonban fizetés nélküli szabadság iránti igénnyel csak a munkavállaló fordulhat a munkáltatóhoz, aki a törvényben meghatározott esetekben azt a munkavállaló részére kiadja. A munkáltató tehát a munkavállaló közreműködése nélkül, egyoldalúan nem kötelezheti alkalmazottját fizetés nélküli szabadság igénybevételére.

 

Elvárható a rugalmasság

 

A gyermek 3 éves koráig igénybe vehető fizetés nélküli szabadság lehetősége jellemzően mindenki előtt ismert. A munkavállaló ugyanakkor a gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek 10. életévének betöltéséig is jogosult lehet fizetés nélküli szabadságra, amely a jelenleg otthoni távoktatásban tanuló gyermekek felügyelete miatt nagy könnyebbséget jelenthet a munkavállalók számára.

Bár a fizetés nélküli szabadság fenti, Mt. által szabályozott esetei között nem szerepel a járványhelyzet mint indok, a munkáltatóknak most érdemes mégis rugalmasságot mutatni. Erre a törvényes lehetőség is fennáll, hiszen a veszélyhelyzet idejére hozott kormányrendelet alapján a felek az Mt. rendelkezéseitől, közös megegyezéssel jelenleg szabadon eltérhetnek. Így ha a munkavállaló bármilyen okból fizetés nélküli szabadság iránti igénnyel fordul a munkáltatójához, cél- és jogszerű is lehet kérésének eleget tenni.

 

Fontos tudni, hogy a biztosítás szünetel

 

Azon túl, hogy a fizetés nélküli szabadság idejére a munkavállalónak nem jár bérezés, további hátrányt jelent számára, hogy a társadalombiztosítási törvény alapján a fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítása szünetel, azaz nem jogosult orvosi ellátásra. Kivételt jelent a fentiek alól pl. a CSED vagy GYED folyósításának ideje, ezek hiányában azonban a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság első napjától maga után kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatói járulékot. Tehát ha a munkavállaló a járványhelyzet miatti személyes biztonsága érdekében dönt a fizetés nélküli szabadság igénybevétele mellett, biztosításának fenntartásáról mindenképp szükséges gondoskodnia.

 

Amennyiben akár a fizetés nélküli szabadság, akár más munkaügyi kérdésekben segítségre szorul, keresse bizalommal Irodánkat, ahol munkajogi szakjogász kollégáink teljes körű segítséget nyújtanak, illetve igyekeznek szakmai támogatást nyújtani a bérköltségek csökkentésével kapcsolatos jogi lehetőségek feltérképezésében.