Szerző: Ügyvédi Iroda
A cégalapítás, illetve későbbi jegyzett tőke (törzstőke, alaptőke) emelés során a gazdasági társaság tagjai vagyoni hozzájárulás teljesítésére kötelesek, mely azonban nem kizárólag készpénz útján valósítható meg. A cég jegyzett tőkéje, azaz az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzbeli vagyoni hozzájárulásból, azaz pénzből, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból, azaz apportból állhat. Az alábbiakban az apportálás tárgyára és módjára vonatkozó jogszabályi előírásokat ismertetjük.
Apport tárgya: mi lehet apport?
Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehet bármilyen dolog tulajdonjoga, így például gépjármű vagy informatikai berendezés, esetleg ingatlan. Apport lehet továbbá vagyoni értékű jog is, mint bérleti jog vagy a védjegy. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként – gazdasági társaság esetén – követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul.
Mindegyik fenti esetben megkötés azonban, hogy csak a gazdasági társaság működésével, tevékenységével összefüggő eszközök kerülhetnek elismerésre nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Lényeges továbbá, hogy a tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása gazdasági társaság esetében nem lehet a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgya.
Az apport értékének megállapítása
Az apport értékét maguk a tagok is jogosultak meghatározni, ám ennek során kötelesek a forgalmi értékkel arányos összeget megjelölni az egyes apport-elemekre. Amennyiben a tagok nem kívánnak élni e jogukkal, a könyvvizsgáló (vagy bizonyos esetekben az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő) is megállapíthatja a nem pénzbeli hozzájárulás értékét (A részvénytársaságok esetében azonban kötelező a könyvvizsgáló vagy szakértő általi meghatározás igénybevétele.) Ebben az utóbbi esetben mentesülnek a tagok a felelősség alól, ugyanis amennyiben tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel (azaz a piaci érték fölött) határozzák meg az összeget, kártérítési felelősséggel tartoznak a társasággal szemben a felülértékelésből eredő károkért.
Felhívjuk továbbá figyelmüket arra, hogy amennyiben a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől.
Az apport szolgáltatása
A tag köteles a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátani, ennek részleteit, módját a létesítő okirat rendelkezései határozzák meg. Azokban az esetekben, amikor törvény lehetővé teszi, hogy a tag későbbi időpontban szolgáltassa a nem pénzbeli hozzájárulást, a létesítő okirat szerint meghatározott határideig köteles erre, azonban figyelemmel kell lenni a Ptk. vonatkozó előírásaira és korlátozásaira.
A törvény különböző cégtípusoknál (kft., bt., zrt., stb.) eltérő kikötéseket tartalmaz a törzstőke pénzbeli, illetve apportból álló hányadainak, valamint szolgáltatási határidejének vonatkozásában. Részletes tájékoztatásért keresse Irodánkat bizalommal, hogy megtaláljuk az Önnek megfelelő megoldást.
Vegye fel a kapcsolatot irodánkkal, kérje kollégáink segítségét!
Székhely: 1117 Budapest, Váli utca 4.
Mobil: +36 20 993-5371
Telefon: +36 1 786 2003
Hétköznap 9-18 között
E-mail: office@madarassy-legal.com
Kövessen minket a Facebookon is!