Indítsa el vállalkozását nálunk – avagy a korlátolt felelősségű társaság alapításának legfontosabb lépései
Ahogy korábbi cikkünkben már jeleztük 2015. március 15. napjáig a betéti társaságok (Bt.-k) kötelesek határozni az új Ptk. szerinti továbbműködésükről és ennek megfelelően módosítani az alapító okiratukat. Az alábbiakban bemutatjuk a Bt-k. tekintetében az új szabályozásból fakadó legfontosabb változásokat.
A betéti társaságokat érintő változások:
1. Az új Ptk. szerint a Bt.-k jogi személynek minősülnek, így valamennyi gazdasági társasági forma tekintetében egységessé válik a jogalanyiság szabályozása.
2. A Bt.-k vezető tisztségviselői ügyvezetőnek minősülnek.
3. Megnő a Bt. tagjainak a szabadsága abban, hogy hogyan alakítják ki a Bt. szervezetének és működésének a szabályait, illetve az egymás közötti és a Bt.-hez fűződő viszonyukat.
4. Az új Ptk. kifejezetten megemlíti, és lehetővé teszi a társasági részesedés részben történő átruházhatóságát is.
5. Ha a beltagok vagy kültagok hiánya vagy a társasági tagok számának egy főre csökkenése következtében a Bt.-nek nem marad ügyvezetője, akkor az a tag minősül ügyvezetőnek, aki megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak.
6. Ha a Bt.-nek nem maradt olyan tagja, aki megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak, a Bt. részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki.
A fent említetteken kívül az új Ptk. a szabályozás jellegét is megváltoztatta, azaz főszabály szerint a jogi személyekre, és így a betéti társaságokra vonatkozó szabályoktól el lehet térni. Természetesen ennek a szabadságnak is megvannak a maga korlátai, így az elkövetkezendő időszak bírói gyakorlata fog majd rávilágítani arra, hogy a törvényben biztosított „szabadsággal” a jogi személyek tagjai milyen mértékig élhetnek.
Ugyanebben a kategóriában:
