Szerző: Ügyvédi Iroda
A vagyoni viszonyok rendezésének és a családi vagyon átruházásának leggyakoribb és adminisztratív szempontból (is) leggyorsabb formája az ajándékozás. Cikkünkben összegyűjtöttük Önnek a hozzátartozók közötti ajándékozás előnyeit és a leglényegesebb pontokat, hibalehetőségeket, amelyekre mindenképpen érdemes figyelemmel lenni.
Az ajándékozás lényege az ingyenesség, melyre tekintettel az ajándékozási szerződésekre más szabályok vonatkoznak, mint az adásvételekre. Ezeket az alábbiakban röviden sorra veszünk.
Formai és tartalmi követelmények
A szerződés formai és tartalmi követelményeire az adásvételi szerződésre irányadó előírásokat kell alkalmazni, azonban – mivel az adásvétellel szemben e jogintézmény legmeghatározóbb eleme az ingyenesség – ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott pedig a dolog átvételére köteles. Az érdemi, vagyoni terhekkel járó kötelezettség tehát az ajándékozó oldalán van, míg a megajándékozott az átvétel és az átvétellel járó költségeket viseli.
Ingatlan ajándékozása esetén a szerződést írásba kell foglalni, valamint a tulajdonjog átruházásán felül a dolog birtokának átruházása is szükséges. Ezt követően a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Míg erre nem került sor, a teljesítést az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése tőle nem várható el. Ilyen lényeges változás lehet például az ajándékozó vagyoni helyzetének romlása vagy a megajándékozott iránti bizalom, tisztelet elvesztése.
Mire figyeljünk a hozzátartozók közötti ajándékozáskor?
A Nyugat-Európában elterjedt örökségtervezés az utóbbi időben Magyarországon is mind népszerűbbé vált: az örökhagyó – elkerülendő az örökösök közötti későbbi vitákat – még életében, ajándékozási szerződések segítségével szétosztja az örökséget az abban érdekeltek között, gyakran önmaga számára a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg haszonélvezeti jogot alapítva. Még kedvezőbb lehetőséggé teszi a törvény az egyenes ági rokonok, valamint házastársak közötti ajándékozást az illetékmentesség biztosításával.
Szükséges-e illetéket fizetnünk ajándékozás esetén?
A megajándékozottnak ajándékozási illetéket kell fizetnie, kivéve, ha az ajándékozó a megajándékozott egyenes ági rokona (szülő – gyermek, nagyszülő – unoka, ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), vagy házastársa. Az egyenes ági rokonok és házastársak tehát minden esetben mentesülnek az ajándékozás utáni illetékfizetési kötelezettség alól, függetlenül az ajándék értékétől.
Minden más esetben azonban az ajándékozás illetékfizetési kötelezettséget von maga után, így oldalági rokonokra (például testvér, unokatestvér, nagybácsi, stb.) és élettársakra nem vonatkozik az illetékmentesség.
Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értékének 18 százaléka. Lakástulajdon, valamint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az illeték mértéke 9 százalék. Az ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.
Mikor van lehetőség az ajándék visszakövetelésére?
Az ajándékozó a teljesítés megtagadása mellett az ajándék visszakövetelésére is jogosult, ha arra a szerződéskötést követően beálló változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, vagy ha a megajándékozott vagy a vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, de a visszakövetelés alapja lehet a felek által ismert feltevés meghiúsulása is. Utóbbi eset gyakran előfordul a házastársaknak adott ajándékok körében: az ajándékozó ilyenkor a házasság felbomlása után a családból kikerülő, „volt rokonnal” szemben lép fel, visszakövetelve azt az ajándékot, melyet a házasság tartósságának reményében adott, ha az a házassági közös vagyonba került.
Azonban a visszakövetelésnek is vannak korlátai: nem lehet az ajándékot visszakövetelni, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, illetve, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta, vagy a visszakövetelésről lemondott. Nincs helye továbbá a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének sem. (Hasznos tipp: https://madarassy-legal.com/hogyan-vegrendelet-hogy-vegakaratunk-ervenyre-jusson/)
Milyen esetekben célszerű tehát inkább ajándékozni, mint eladni?
Az ingatlanok tulajdonjogának átruházására az adásvételi szerződés mellett az illetékmentesség miatt célszerű megoldás lehet az ajándékozási szerződés, tehát ha családon belül szeretnénk tulajdont átruházni és a kapcsolat egyenes ági vagy házastársi, akkor az ajándékozás az előnyösebb.
Mikor nem éri meg az ajándékozás?
Oldalági rokonok, azaz testvérek vagy élettársak között már illetékköteles az ajándékozás, így ilyen esetekben célszerűbb lehet például ingatlan adásvételi szerződés kötése, ekkor az ingatlan árának (forgalmi értékének) 4% az illeték, míg lakóingatlan ajándékozásánál 9%.
Amennyiben bármi egyéb kérdése lenne a fentiekkel kapcsolatban, vagy Ön is ajándékozási szerződést szeretne kötni, forduljon szakértő csapatunkhoz bizalommal!
Vegye fel a kapcsolatot irodánkkal, kérje kollégáink segítségét!
Székhely: 1117 Budapest, Váli utca 4.
Mobil: +36 20 993-5371
Telefon: +36 1 786 2003
Hétköznap 9-18 között
E-mail: office@madarassy-legal.com
Kövessen minket a Facebookon is!