Az elhunyt halálával a családtagoknak és az örökösöknek nem csak szerettük elvesztésének terhével kell megbirkózniuk, hanem az örökhagyó által hátrahagyott örökség rendezésére szolgáló hagyatéki eljárásban is feladataik adódhatnak. Az alábbi cikkünkben összeszedtük a hagyatéki eljáráshoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Hol zajlik az eljárás?

A hagyatéki eljárás lefolytatása a közjegyző hatáskörébe tartozik. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy az örökség kit milyen arányban és jogcímen illet meg. A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, amelyben a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú.

Melyik közjegyző illetékes a hagyatéki eljárásban?

• akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye volt
• ezek hiányában, akinek a székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található
• ezek hiányában, akinek a székhelyén a hagyatéki vagyon található

Eljárás kezdete és a hagyatéki leltár

Az eljárás akkor indul, amikor a közjegyző értesül az örökhagyó haláláról, illetve az örökhagyó lakóhelye szerinti, ennek hiányában pedig a hagyaték fekvése szerinti önkormányzat jegyzője – a hozzá becsatolt iratok alapján és az érintettek meghallgatása után – elkészíti a hagyatéki leltárt. Az eljárás során leltározni kell a hagyatékban lévő:

• belföldön fekvő ingatlant
• belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban fennálló tagi részesedést
• lajstromozott vagyontárgyat
• ingó vagyont, ha értéke meghaladja a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket

A hagyatéki leltárt megkapja az illetékes közjegyző és a hagyatékot tárgyalás nélkül átadja a hagyatéki leltári hiánytalan és szabályszerű beérkezését követő 45 napon belül, ha a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak és nincs szükség további intézkedésre, vagy hagyatéki tárgyalást tűz ki.

Hagyatéki tárgyalás

Hagyatéki tárgyalást akkor tűz ki a közjegyző, ha azt bármelyik örökös kéri, esetleg az örökhagyónak volt végintézkedése, vagy az örökösök közötti egyezség nem áll összhangban a törvényekkel.

A közjegyző kitűzi a hagyatéki tárgyalást, amelyről az összes érdekeltet értesíti. Főszabály szerint az idézésre történő megjelenés kötelező, azonban ha az idézett fél személyes megjelenése akadályba ütközik, ügyvéd is elláthatja képviseletét a hagyatéki tárgyalás során. Amennyiben a tárgyaláson az idézett szabályszerű idézés ellenére sem személyesen, sem képviselője útján nem jelenik meg, az a tárgyalás megtartásának és a hagyaték átadásának vagy az eljárást befejező más végzés meghozatalának nem akadálya.

A tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján a közjegyző megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényállást, az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben. A közjegyző a hagyatéki tárgyalás berekesztését követően kihirdeti a hagyatékátadó végzést, mely ellen a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszéken fellebbezésnek van helye.

Osztályos egyezség

A hagyatéki eljárás során az örökösöknek lehetőségük van arra, hogy a hagyatékból való részesedés mértékéről és az egyes vagyontárgyak rendezéséről egymás közötti megállapodás keretei között maguk rendelkezzenek. Osztályos egyezség esetében a közjegyző „az egyezségnek megfelelő hagyatékátadó végzést hoz, vagy ha az osztályos egyezség jogszabályba ütközik, a hagyatékot az osztályos egyezségre tekintet nélkül adja át.

Amennyiben az örökösök között ilyen szándék az örökség megnyílását követően (örökhagyó halála) felmerül, abban az esetben javasoljuk, hogy már a hagyatéki eljárást megelőzően, írásban állapodjanak meg, hogy ki mire tart igényt az örökségből, hiszen egy ilyen megállapodás jelentősen lerövidítheti a hagyatéki eljárás menetét és a hagyaték átadását, illetve elkerülhetőek az esetleges későbbi jogviták is.

Költségek

A hagyatéki eljárás költsége elsősorban a közjegyzőt a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály szerint megillető munkadíj és költségtérítés összege. A közjegyzői díjazást annak kell viselnie, aki örököl; ilyen személy hiányában annak, aki a hagyatékra igényt terjesztett elő.

Annak ellenére, hogy nem kötelező az ügyvédi közreműködése a hagyatéki eljárásba, irodánk kollégáinak szakértő segítségével könnyebb és hatékonyabb lehet az eljárás, különösen akkor, ha a hagyaték bonyolult vagy vitatott kérdéseket is tartalmaz. Amennyiben az örökség tekintetében az egyes vagyontárgyak öröklése kapcsán az örökösök maguk szeretnének egyezségre jutni, az osztályos egyezség megkötése során mindenképpen javasoljuk az ügyvédi közreműködést annak érdekében, hogy mindenben a jogszabályoknak megfelelően rendezésre kerüljön és a közjegyző ennek megfelelően hozhassa meg a hagyatékátadó végzését. Hagyatéki eljárás hatékonyságához és az örökösök közötti békés vagyonrendezéshez nagymértékben hozzájárulhat az örökhagyó végintézkedése is, amelyről alábbi cikkünkben olvashat bővebben.